A korábbi első helyezett Vancouver uralmát megdöntve Melbourne lett a legélhetőbb város egy kedden ismertetett felmérésben. A rangsor szerint Zimbabwe fővárosában, Hararéban a legrosszabb élni.

Melbourne

Melbourne

A The Economist sajtócsoport érdekeltségébe tartozó Economist Intelligence Unit által készített tanulmány rangsorában a korábbi hatszoros első kanadai Vancouver a harmadik helyre csúszott vissza, a második helyen Bécs áll.

Bécs

Ausztráliának nincs oka szégyenre, három másik nagyváros, Sydney, Perth és Adelaide is az első tízben szerepel, pontosabban a hatodik, illetve holtversenyben a nyolcadik helyen. A kanadai városok is jól szerepeltek, Vancouvert Toronto és Calgary követi a negyedik és az ötödik helyen.

Vancouver

Helsinki

A rangsorban hetedik lett Helsinki, a tízes élmezőnyt az Új-Zélandon fekvő Auckland teszi teljessé.

Auckland

A sorrend felállításában számos szempontot vettek figyelembe, többek közt a politikai és társadalmi stabilitást, a közbiztonságot, az orvosi ellátáshoz való hozzáférést, a kulturális életet, a környezetet, az oktatást és az infrastruktúrát.

"Ausztrália a gyérebb populációjával és a viszonylag alacsony bűnözéssel továbbra is a legtöbb várost szerepelteti a legélhetőbb helyek között" - mondta Jon Copestake, a tanulmány felelőse, aki szerint a kontinensnyi országban tapasztalható magas életszínvonal és az ausztrál fizetőeszköz erőssége révén ezek a városok egy sor tényezőt tekintve rendkívül vonzónak bizonyulnak.

A világ nagy metropoliszai közül Párizs a 16., Tokió a 18. lett. A legjobb helyezést - a huszonhatodikat - elért amerikai város Honolulu. London csak az 53., megelőzve Szingapúrt. A pénzügyi hírekben mostanság sokat szereplő Athén öt helyet hátracsúszva a 67. lett, a hatalmi harcok dúlta Tripoli a 107. helyről a 135-re sorolódott.
A korábbi összesítésekhez hasonlóan ezúttal is Zimbabwe fővárosa, Harare lett az utolsó, Banglades fővárosa, Dakka, illetve Pápua-Új-Guinea fővárosa, Port Moresby után.

Harare

Top 10 város:

1. Melbourne 2. Vienna 3. Vancouver 4. Toronto 5. Calgary 6. Sydney 7. Helsinki 8. Perth 9. Adelaide 10. Auckland.
 

Források:

www.eiu.com/public/topical_report.aspx

www.economist.com/blogs/gulliver/2011/08/liveability-ranking

hvg.hu/vilag/20110830_legelhetobb_varos_melbourne

A Cushman & Wakefield legfrissebb kutatása szerint a számos országra jellemző "törékeny" gazdasági fellendülés és a visszafogott fogyasztói magatartás ellenére a globális kiskereskedelemben jelentős fellendülés tapasztalható.
A nemzetközi ingatlantanácsadó "Main Streets Across the World 2011" riportjában vizsgált 63 ország kiskereskedelmi piacainak négy-ötödénél (81%) a prémium kategóriás kiskereskedelmi egységek bérleti díjai az év során júniusig növekedtek, vagy nem változtak, ami jelentős fellendülés a tavalyi évhez képest (66%). Bérleti díj csökkenés az országok mindössze egy-ötödénél (19%) volt tapasztalható a 2010-ben mért egy-harmadhoz képest (34%).

A "Main Streets Across the World" tanulmány áttekintést ad a nemzetközi kiskereskedelmi piac helyzetéről, 63 ország 278 legfontosabb bevásárló területének bérleti díjait elemezve. A riport magában foglal továbbá egy, az országok legdrágább bevásárló területeit vizsgáló rangsort.

A New York-i Fifth Avenue, ahol a bérleti díjak 21,6 százalékkal emelkedtek immáron tízedik éve megőrizte vezető helyét a világ legdrágább bevásárlóutcáinak rangsorában. A hongkongi "Causeway Bay" szintén megtartotta második helyét, míg a tokiói "Ginza" is változatlanul a harmadik.

Gene Spigelman, a Cushman & Wakefield New York-i irodájának elnökhelyettese: "A Fifth Avenue ismét megtartotta a világ legelőkelőbb pozícióját a jelentős nemzetközi kiskereskedelmi és divatmárkák körében. Ezen lokáció azon képessége, hogy folyamatosan interaktív kapcsolatot ápol egy nagy, sokrétű és sűrűn változó populációval, előidézte, hogy a bérleti díjak meghaladják az elvárásokat. Ez, a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági helyzet ellenére kiemelkedő teljesítmény. A globális kiskereskedelmi márkák sosem voltak még ilyen kifinomultak, kihasználva a tradicionális és a közösségi oldalak által nyújtott marketing lehetőségeket, de emellett  továbbra is felismerik a stratégiailag megtervezett hozzáadott értéket, mely tekintetben a Fifth Avenue a legeredményesebb globális bevásárlóutca."

Az első tíz legdrágább lokáció rangsorában a legnagyobb előrelépést az ausztráliai Sydney-ben található Pitt Street Mall tette, mely a jelentős fejlesztések eredményeként a kilencedikről a negyedik helyre lépett elő. A sétáló utca bérleti díjai az előző év ugyanezen időszakához képest 33,3 százalékkal növekedtek.

David Woolford, a Cushman & Wakefield ausztráliai irodájának  ügyvezetője: "A Pitt Sreet Mall, a Westfield Sydney és a MidCity jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt 12 hónapban és már hivatalosan is átadásra kerültek. Ez egy új "szuper-prémium" kategóriát eredményezett, jelentős méretű és nemzetközi bérlők jelenlétével, melyet a négyzetméterenkénti 10,000- 13,000 dollárra rúgó bérleti díjak is igazolnak. Az olyan jelentős nemzetközi márkák megjelenésével, mint a Zara, a Bottega Veneta, a Christian Louboutin és a Diane von Fürstenberg legitimmé vált az új szuper-prémium kategória, hiszen ezek a márkák szívesen fizettek magas bérleti díjakat, hogy zászlóshajó üzletet hozhassanak létre az Ausztrál piacon. Fontos megemlíteni azonban, hogy mivel a Pitt Street Mall 12 hónappal ez előtt még csak egy fejlesztési terület volt, az éves bérleti díj összehasonlítás megtévesztő lehet. Több korábbi bérlőnek mennie kellett és az építkezés ideje alatt volt pár költözés is a környéken. Azon bérlőknek, akik beragadtak, kisebb forgalommal és kevesebb látogatóval kellett számolniuk ebben az időszakban."

Peter Mace, a Cushman & Wakefield Central London irodájának vezetője: "Bár a New Bond Street hátracsúszott a rangsorban, továbbra is az egyik legkeresettebb lokáció a luxusmárkák részéről, ahol a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. Itt a legutóbbi jelentős nyílt piaci bérbeadás 2009 decemberében történt, amikor a Piaget 15 éves bérleti szerződést írt alá rekord magasságú bérleti díjon a New Bond Street 169 számban található üzlethelyiségre. Az elmúlt 24 hónapban a bérleti díj növekedés nem volt kérdéses, de eddig a vásárlók nem tudtak hozzájutni üres, felső kategóriás üzlethelyiségekhez. Biztos vagyok benne, hogy csak idő kérdése és a Bond Street visszakerül a listák élére."

A 4,3 százalékos bérleti díj növekedés ellenére a londoni New Bond Street, két helyezéssel, a negyedikről a hatodik helyre esett vissza, így a párizsi Champs-Elysées mögé került a rangsorban, mely jelenleg Európa legdrágább kiskereskedelmi területe. Itt a bérleti díj növekedés idén 5,3 százalék volt, a tavalyi 9,5 százalékos visszaesést követően.

A tavalyi évhez hasonlóan, nemzetközi szinten, az ázsiai és latin amerikai régiókban történt a legjelentősebb  bérleti díj növekedés. Az ázsiai régióban összességében 12,2 százalékos bérleti díj emelkedés volt tapasztalható, és nemzetközi szinten is a pekingi Wangfujing mutatta a legjelentősebb növekedést (109.5 %). Dél-Amerikában, ahol a bérleti díjak összességében 10,6 százalékkal emelkedtek, a Rio de Janeiro-ban található Garcia Davilla bevásárlóutca produkálta a legjelentősebb, 52,2 százalékos növekedést.

Európában a növekedés visszafogottnak mondható (1,9%) és - a Közel-Kelet és Afrika régiók kivételével (0%) - elmaradt a többi régió teljesítményétől, de ennek ellenére ez az érték javulást jelent a tavalyi évben mért 4,2 százalékos visszaeséshez képest.  Európában a legjelentősebb javulást Helsinki városközpontja mutatta, 33,3 százalékos bérleti díj növekedéssel.

A világ tíz legdrágább bevásárlóutcája-2011

John Strachan, a Cushman & Wakefield globális kiskereskedelmi üzletágvezetője: "A nyugaton tapasztalható fellendülés bár nagyon törékeny, irodáink növekvő üzleti aktivitást tapasztalnak, főként azon jelentősebb városközpontokban melyek a főbb nemzetközi márkák célpontjai között szerepelnek. A csekély kínálat az árakat és bérleti díjakat egyaránt felfelé kényszeríti.  A kiskereskedők látókörébe egyre inkább bekerül a Közel-Kelet valamint Japán, bár a világ vezető kereskedői számára továbbra is Kína, India és valamelyest Dél-Amerika marad a fő célpont."

Martin Mahmuti a Cushman & Wakefield EMEA régiójának elemzője: "A globális kiskereskedelmi piac fejlődését a fejlett piacon végbemenő agresszív expanziók és a márkák legjobb globális lokációk iránti versenye vezetik. Véleményünk szerint nem várható a nemzetközi aktivitás hanyatlása és azzal, hogy a főbb kereskedők a kompromisszumok helyett inkább külföldön terjeszkednek a bérlői kereslet is aktív marad. Ezt a trendet az úgynevezett "multi-channel retailing" is fellendíti, mely során idővel a harmadosztályú lokációkat felváltják az on-line tranzakciók."

James Hawkey, a Cushman & Wakefield kínai irodájának kiskereskedelmi igazgatója: "A kiskereskedők terjeszkedése Kínában továbbra is gyors, az ország top 100 kereskedőinek bevétele 21 százalékkal növekedett., mely a luxusmárkák szektorának fejlődését is segíti. A luxustermékek lehetséges adócsökkentésről szóló hírek, melyek hatására az árak Kínában közelebb kerülnének az európai és amerikai árakhoz, a kereskedők további terjeszkedéshez vezethetnek. A középkategóriás piaci szereplők, mint például a jelentős nemzetközi "fast-fashion" divatmárkák gyors expanzióval korai sikereket értek el másodlagos városokban. 2012 jelentős új bevásárlóközpont fejlesztésekkel várhatóan ismét sikereket hoz a gyors kiskereskedelmi terjeszkedésekhez a legtöbb kínai városban."

Jaideep Wahi a Cushman & Wakefield indiai irodájának kiskereskedelmi üzletágvezetője: "A kiskereskedők terjeszkedése Indiában a jelentős gazdasági fellendülés (75%) és belső kereskedelem valamint a minőségi kiskereskedelmi kínálat kombinációjából adódik. A luxus szektor fellendülése együtt jár a piac 13 százalékos fellendülésével. Mind a külföldi, mind a hazai márkák képviselői szerint India egy fejlődő luxuspiac, mely hamarosan jelentős lehet a számukra. 2012, a folyamatos gazdasági növekedéssel és a top 10 városban történő új bevásárlóközpont átadásokkal meghatározó időszak lehet India kiskereskedelmi piacán."

Mariana Mokayad Hanania a Cushman & Wakefield dél-amerikai régiójának piackutatási vezetője: "Dél-Amerikában jelentős gazdasági fellendülés ment végbe az elmúlt 12 hónapban, mely a foglalkoztatási mutatók, a fizetések, valamint a vásárlói kiadások növekedésében nyilvánult meg. Ezek a kiskereskedelmi szektor fejlődésének és a bérleti díj növekedésének mozgatórugói. A bérleti díjak többnyire stabilak voltak Chile fővárosában, a felfelé mozgás leginkább a valuta árfolyam ingadozása és a kissé növekvő infláció miatt történt."

"Brazíliában továbbra is Sao Paulo és Rio de Janeiro vezetnek a bevásárlóutcák és a bevásárlóközpontok minőségét tekintve és ezek a legdrágább lokációk, melyek meghatározzák a bérleti díjak növekedését. Bár a luxusmárkák továbbra is ezen helyszíneken összpontosulnak, a várható vásárlóerő növekedés hatására  fontolgatják az országon belüli expanziót. Bogota és Buenos Aires bérleti díjai is növekedtek, köszönhetően az alacsony elsőrendű üzlethelyiség kínálatnak."

Christian Dubois, a Cushman & Wakefield francia irodájának kiskereskedelmi üzletágvezetője: "Bár Franciaország háztartásaira nagy befolyással voltak a megszorító intézkedések, Párizs kiemelkedő lokációi továbbra is vonzóak maradnak a nemzetközi üzemeltetők részére. A francia főváros bevásárlóutcáinak piaca jelentősen fellendült a turisták számának növekedése, valamint az új luxusmárkák boltnyitásainak hatására. A többi intézkedés is vágyat keltett a nemzetközi tömegpiaci kiskereskedőkben, hogy a legjobb lokációkon nyissanak üzletet. A Champs-Elysées sugárúton a Tommy Hilfiger 2010-es nyitása óta olyan jelentős bérlők jelentek meg, mint a Banana Republic, a Levi's és a Marks & Spencer. Bár a bérleti díj növekedés az utóbbi időben nem volt jellemző Párizs világhírű bevásárló utcájára, az üres üzlethelyiségek hiánya várhatóan hamarosan beindítja ezt a folyamatot."

Szabó Viktória, Partner, a Cushman & Wakefield Budapesti irodájának kiskereskedelmi üzletágvezetője: "Magyarország továbbra is a fontos nemzetközi kiskereskedők célpontja marad, melyet az elmúlt 6-8 hónapban nyitott több zászlóshajó üzlet is bizonyít. Budapest legvonzóbb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a bérleti díjak a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem változnak. Emellett, a gazdaság fellendülésével az elkövetkezendő években várhatóan további kiskereskedők jönnek a Magyar piacra. Mivel a Váci utca minőségi üzlethelyiség kínálata csökken, a kereslet várhatóan a Vörösmarty térre és a környező területekre is átterjed majd. Kínálati hiány esetén az Andrássy út és a Fashion Street jelenthetnek még alternatívát a kereskedőknek.
 

Források: Cushman & Wakefield

www.brandtrend.hu/hir/6168/a_vilag_tiz_legdragabb_bevasarloutcaja_2011.html

Garnet szellemváros – USA
Montana állam leginkább érintetlen szellemvárosa Garnet. A város 1899-ben még ezer ember otthona volt, akik 60.000 uncia aranyat, 50000 uncia ezüstöt és 60.000 uncia rezet bányásztak ki. 1905-re 105 főre fogyatkozott a városban élők száma. 1912-ben tűz ütött ki a városban és ezért és a második világháború miatt szinte teljesen kiürült a város. 1947-ben Frank Davey halálával vált szellemvárossá Garnet. A város még mindig nagyon jó állapotban van és látogatható. Egy helyi egyesület tartja fent és a régi viskókat is kiadják éjszakára.

Szellemvárosok Magyarországon: Tabi orosz laktanya
Az oroszok egy dupla szögesdróttal körbekerített, önellátó kisvárost építettek fel a 63 hektáros területen, Tab városától két kilométerre, keletre. A város magában foglalt lakóházakat, közösségi házat, boltot, vágóhidat, orvosi rendelőt, medencét, szaunát, mozit-és színházat. A lakóházakat blokkokra osztották, ezekben éltek a tiszti kar tagjai a családjaikkal. A bázison atomtöltetet sosem tároltak, csak a célba juttató rakétákat helyezték el a három, összesen kilenc hordozó tárolására alkalmas rakétasilóban. A hozzájuk tartozó atomfejek a Nagyvázsony közelében lévő “Kis-Moszkvából” érkeztek volna. A kivonuláskor az oroszok minden mozdíthatót magukkal vittek, amit mégsem tudtak, azt eladták. A épületek siralmas állapotáért legfőképpen az esővíz a felelős, ami falakba szivárgott, télen pedig szétfagyott. 2004-ben egy vállalkozó vette meg a laktanya egy részét, milliárdos egészségcentrum létrehozása céljából. Ebből az elképzelésből sem lett semmi, a laktanyát pedig szépen lassan visszaveszi a természet, ahogy a többi elhagyott szovjet szellemvárost is…

Promyshlennyi szellemváros – Oroszország
Promyshlennyi egy kisváros, Oroszország északi részén Vorkutától nem messze található. A Szovjetunió szétbomlása után az állam nem támogatta az olyan kisvárosokat, amiknek nem volt stratégia jelentősége, elvették a közszolgáltatásokat, mint például áramot, telefont. A munkalehetőségek is fogyatkoztak. A lakosok így nem tudtak élni, tehát kénytelenek voltak elhagyni a települést, és a szomszéd városokba átköltözni.

Shaker Heights szellemváros – USA
Az amerikai Shaker Heights szellemváros, az Ohio állambeli Cleveland egyik elővárosa. Egész kerületek néptelenedtek el az utóbbi hónapokban-években, miután a lakók nem tudták fizetni házaik hitelrészleteit. Sok családot kilakoltattak, a bankok lefoglalták az ingatlanokat. Mások önszántukból költöztek el, abban a reményben, hogy más városokban talán munkát találnak. A térségben sok gyár bezárt, a dolgozók elvesztették munkahelyüket.
A néhány éve még élénk forgalmú utcák ma már üresek. Szemetet sodor a szél, elhagyott bútordarabok hevernek a járdán. Gondozatlan házak, gazzal benőtt telkek. Mindez az Egyesült Államokat sújtó jelzáloghitel-piac válságának következménye. Sok házon Eladó felirat lóg, és sok épület bedeszkázva a kábítószerező hajléktalanok és önkényes házfoglalók visszatartására. A legtöbb elhagyott házból már kilopták a vízcsöveket, leszerelték az ajtókat és ablakokat, eltávolították az alumínium zsaluzatot. A közbiztonság fenntartására a helyi rendőrőrs tisztjeinek száma 2006 óta megháromszorozódott.
A városban maradt kevesek egyike, a Chagrin utcában lakó 60 éves Sarah Evans kénytelen volt táblát kiszögezni házára, hogy ne zaklassák. Utcájában alig él rajta kívül valaki. Őt is kilakoltatás fenyegeti. Az utóbbi 30 évben rendesen fizette a részleteket, 2003-ban azonban aláírattak vele egy olyan újrafinanszírozási szerződést, amelynek apró betűs része radikális kamatemelést tett lehetővé. Már nem képes lépést tartani a részletekkel, 2006 óta 24 ezer dollár tartozást halmozott föl.

“Hittem az amerikai álomban, de rémálom lett belőle” – mondta. A bank hamarosan őt is kiköltözteti házából. Két telekkel odébb kutyák védenek egy házat, amelyet már lefoglalt a bajba jutott tulajdonosokkal szemben kíméletlenül eljáró bank.
A városka Eagle Fresh bevásárlóközpontjának parkolója is kong az ürességtől. Az üzletben a pénztáros a 24 éves Myra Bibldwit, egyike annak a kevés helyi lakosnak, aki meg tudta tartani munkáját. Mint elmondta, egy átlagos napon óránként ha egy-két vásárló betéved az üzletbe.
Az Eagle Freshtől 10 percre lakó 50 éves Laura Johnston elmondta, hogy az utcában, ahol lakik, a házak fele kiürült. A hitelrészletek az utóbbi években megkétszereződtek és a lakók ezt már nem tudták fizetni. A hitelezők pedig könyörtelenek voltak, kilakoltatták őket.
A megyei kincstárnok szerint a tragédiát a bankok mohósága idézte elő. Annak idején mindenkinek hitelt adtak. Senkitől nem kértek anyagi biztosítékot vagy jövedelemigazolást, nem ellenőrizték a hiteligénylők hátterét. Shaker Heights szegény, munkanélküli lakói az amerikai álom helyett valami egészen mást kaptak.

Források: www.homeaway.hu

www.allposters.com

www.weburbanist.com

www.szellemvarosok.hu/

Idén is megnevezte a négy régióra osztott földkerekség legjobb felhőkarcolóit a speciális építési terület legismertebb szakértő szervezete, a chicagói Council on Tall Buildings and Urban Habitat (CTBUH). Bár a tavalyi fejleményt, az új világrekordot beállító Burj Khalifát idén nem sikerülhetett lepipálni, azért Frank Gehry személyében, aki első felhőkarcolójának örülhet New Yorkban, most is akad valódi sztár a csapatban, az ázsiai nyertes pedig a tréfás nevű „Mutatóujj”, azaz Index.

A CTBUH által szervezett versengés jó ideje rácáfol a gazdasági válságra. Miután tavaly megdőlt a magassági rekord, idén minden eddiginél több nevezés érkezett, Richard Cook zsűrielnök, a Cook + Fox építésziroda vezetője pedig repesve jelentette ki: a színvonal is felülmúlja az előző évekét. Hogy erről a zsűri többi tagja miként vélekedett, nem tudjuk. A hozzáértést mindenesetre személyük garantálta: Mohamed Ali Alabbar, a Burj Khalifát építtető Emaar Properties mellett a bírálók között ült Gordon Gill, Chicago egyik legismertebb, felhőkarcolókra specializálódott irodájának vezetője, Peter Murray urbanista, a londoni New London Architecture Centre vezetője, Werner Sobek német mérnök és Antony Wood az Illinois Instutite of Technology és a CTBUH képviseletében.

Ahogyan már az előző években, a négy regionális győztes mellett kihirdették, ki kapja a szervezett életműdíját. Idén Dr. Akira Wada, a Tokyo Institute of Technology professzora, a Japán Építészeti Intézet frissen kinevezett igazgatója és egyben a CBTUH japán részlegének vezetője az egyik kinevezett. A másik az az Adrian Smith, aki a zsűriben ülő Gordon Gillel közös cégében dolgozik 2006 óta, de már negyven éve fontos szereplője az amerikai építészeti közéletnek. Smith azon kevés építészek közé tartozik, akik több szupermagas (azaz 400 méter feletti) felhőkarcoló tervezésében vállaltak vezető szerepet; portfoliójában a Burj Khalifa mellett a shanghai Jin Mao Tower, a chicagói Trump International vagy a guangzhoui Pearl River Tower is szerepel. De most lássuk az idei díjazottakat, akik közül október végén az év legjobbja kikerül.

Az amerikai kontinens legjobb magasépülete
New York by Gehry (8 Spruce Street), New York, Egyesült Államok

Az eredetileg másik befektetővel és más néven építeni kezdett, 76 emeletes felhőkarcoló zaklatott építéstörténetet követően vált a nyugati félteke legmagasabb lakóépületévé. A jelenleg világhírű építésze után „New York by Gehry” néven futó épület különlegessége a fémfüggönyre emlékeztető, hullámzó homlokzat. A 2011 februárjában megnyitott, 264 méter magas épület alsó öt szintjét általános iskola foglalja el, e fölött kapott helyet az összesen 903 luxusapartman, amelyek méretét és beosztását az ablaknyílásokhoz igazították. A 150-500 négyzetméter között változó alapterületű lakások kizárólag bérelhetőek. A négy év alatt elkészült tornyot, amelyet a tervező 82. születésnapján nyitottak meg, az építészkritikusok rendkívül pozitívan fogadták. Nicolai Ouroussoff a New York Times-ban az elmúlt négy évtized legjobb helyi toronyépületének nevezte, a New Yorkerben pedig Paul Goldberger repítette az egekbe.

Ázsia és Ausztrálázsia legjobb magasépülete
Guangzhou International Finance Center, Guangzhou, Kína

Az idei négy díjazott legméretesebbje, a 440 méterével már a szupermagas kategóriába tartozó Guangzhou IFC nemcsak elegáns, kecses formájával követi napjaink hi-tech divatját, de az üvegburkolaton áttetsző diagonális tartószerkezettel is. Utóbbi a maga nemében a világ legmagasabbja. A 103 emeletes épületet a Wilkinson Eyre Architects tervezte a hongkongi Yue Xiu Group megbízásából. A háromszög alaprajzú torony minden oldala vízszintesen és függőlegesen is enyhén kidomborodik, innen a szokatlanul kecses forma. A torony 1-66. emeletén irodák, a 67-68. emeleten gépészet, a 69-98. emelet között a Four Seasons hotellánc egy tagja helyezkedik el, míh a legfelső szintek nyilvános funkciókkal bírnak.

Európa legjobb magasépülete
KfW Westarkade, Frankfurt am Main, Németország

A vén kontinens tavalyhoz hasonlóan idén is a legalacsonyabb épülettel került be a magasházak versenyébe: a Sauerbruch Hutton által tervezett pénzintézeti székház mindössze 56 méter magas. A 14 emeletes épület, ha magasságával nem is, működésével jócskán kitűnik: működtetése az átlagos európai irodaházakhoz képest csak feleannyi energiát igényel. A formát a széljárás és a természetes benapozás maximális kihasználása határozta meg, a kétrétegű homlokzat pedig lehetővé teszi, hogy az év nyolc hónapjában pusztán a természetes fény elegendő legyen a napközbeni használathoz. A homlokzati lamellák színes játékossága a tervezőiroda ismertetőjegye, feltűnt például müncheni múzeumépületükön is.

A Közel-Kelet és Afrika legjobb magasépülete
The Index, Dubai, Egyesült Arab Emírségek

Ha Gehryt sztárként definiáltuk a bevezetőben, akkor az Index tervezője, Sir Norman Foster neve mellől sem maradhat el ez a jelző. Az évtizedek óta a legkeresettebb tervezőirodák közé tartozó Foster & Partners friss dubai munkája formavilágában a késő-modernizmus nyerseségét, illetve kissé a hi-tech mérföldkövének számító hongkongi HSBC-bankházat, Foster korai főművét idézi. A 326 méter magas, 80 emeletes torony keskeny, de széles tömege kelet-nyugati tájolású, azaz az irodákból és lakásokból nemcsak egész Dubai, de a Perzsa-öböl is belátható. Werner Sobek zsűritag elégedetten jegyezte meg az épület kapcsán: a passzív stratégiák komplett tárházát felvonultató Index a közel-keleti fenntartható építészet új ikonjává válhat.

forrás: http://hg.hu/cikk/epiteszet/12450-a-vilag-legjobb-felhokarcoloi-2011-ben




 

Az élhető városok listáinak különféle összeállítása nagy hagyományokra tekint vissza; ezek közül is kiemelhetjük a Mercer Quality of Living Survey (Életminőség-felmérés) és a The Economist World's Most Livable Cities (A világ legélhetőbb városai) elnevezésű gyűjtését, amelyek évente rangsorolják a világ nagyvárosait. Ezek a vizsgálatok, amellett, hogy óriási figyelmet vívnak ki maguknak világszerte, több szempontból is fontosak, mint gondolnánk: a nagy multinacionális cégek például felhasználják őket, amikor eldöntik, hol nyissák meg irodáikat, fiókintézményeiket. Az European Green City Index speciális szempont, a környezetre gyakorolt hatás alapján vizsgálja a településeket, széles kritériumrendszert felállítva a környezetvédelmi szabályozástól a szennyvízkezelésen és vízfogyasztáson át az üvegházgázok kibocsátásig.

 Ez a jövő(?)

Június közepén, Budapesten Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire címmel rendezett konferenciát a Siemens Magyarország, amelyen bemutatták az Európai Zöld Város Mutató, azaz European Green City Index vizsgálatait is. A 30 európai városra kiterjedő felmérést a Siemens az Economist Intelligence Unittal együttműködve végezte; annak során 30 szempont alapján 30 ország 1-1 városát (a politikailag vagy gazdaságilag legjelentősebb településeket) rangsorolták; Budapest a 17. helyet érte el a mezőnyben.
A Föld népességének több mint fele él ma városokban, ugyanakkor az üvegházgázok kibocsátásának több mint 80%-áért tehetőek felelőssé ezek a települések. A növekvő városiasodás tovább ronthatja a környezet állapotát, ugyanakkor, mint a vizsgálatról készült tanulmány is megállapítja, a koncentrált népességnek köszönhetően a városok életébe való pozitív beavatkozás jelentős kedvező hatással járhat. Ezért mindenképpen fontos, hogy a városokat is bevonják a zöld kezdeményezésekbe. Ennek jegyében például 2008-ban megalakult a Convenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége), amely a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett városok vezetőit tömöríti; célja, hogy a városok 20%-kal csökkentsék szénkibocsátásukat.
„A Green City Indexnek és hasonló felméréseknek például marketingszempontból lehet jelentősége” – véli Kravalik Zsuzsa városszociológus, a városfigyelő.hu főszerkesztője. „Ha egy város megérti, komolyan veszi ezeket a szempontokat, mint például Bécs, az okosan használja is a városlakók és a fejlesztők felé irányuló kommunikációban.
 A városok versenyeznek egymással, és az nyer, aki a legtöbb külföldi befektetőt vonzza. Az ideköltöző külföldi cégek alkalmazottjának pedig fontos, hogy a család tagjai el tudnak-e menni busszal uszodába, parkba, hogy milyen a városban a levegő minősége. Mindegyik kutatásból lehet tanulni, de ahhoz ezek a felmérések elég felszínesek, hogy várospolitikát lehessen rájuk alapozni.”

Tombol a „green” szemléletmód az építészetben is
 

A kutatás során, megfigyelhetőek voltak általános trendek. De például pozitív meglepetés, hogy szinte mindegyikben kisebb volt az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, mint az uniós átlag, és az utóbbi időben a városokban élők egyre inkább környezettudatosak lettek. Ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetők: a városlakók harmada általában autóval jár munkába, és egyelőre meglehetősen alacsony a megújuló energiák felhasználásának aránya. Rossz arányokat mutat a gazdaságos vízfelhasználás és a hulladék szelektív gyűjtésének ügye is, és sokszor nehézkesen halad a környezettudatosságra való motiválás.
Az Index összeállítóinak célja az volt, hogy „előmozdítsák a fenntarthatóság területét érintő kezdeményezéseket és az azzal kapcsolatos folyamatok megértését, … segítve így a résztvevők döntéshozatalát, a városlakó polgároktól a politikai vezetőkig”. Bár nem ez az első és egyetlen, a területtel kapcsolatos vizsgálat, viszont a tanulmány kiemeli az összegyűjtött adatmennyiség átfogó jellegét és azt, hogy a független kutatás nem volt kiszolgáltatva politikai tényezőknek. Az adatok felhasználóinak köre igen széles lehet: hatóságok, politikusok, az infrastruktúra üzemeltetői, non-profit környezetvédelmi szervezetek, szakemberek, és természetesen maguk a városlakók.
A legkevésbé sem okozott meglepetést, hogy a rangsor élén skandináv városok végeztek: Koppenhága lett az első, amely Stockholmmal és Oslóval osztozik a dobogón. A gazdagság jó hatással van az élhetőségre: általában egyenes arányú összefüggés volt az egy főre eső jövedelem és rangsorban betöltött hely között. Ugyanakkor a pénz nem minden: a viszonylag szegény Vilnius a levegőminőség, míg a szintén nem kiemelkedő GDP-vel rendelkező Berlin az épület kategóriában nyújtott kimagaslót és ért el jó helyezést. Nem meglepő az sem, hogy az igen erős civil szféra is jótékony hatású a városok fenntarthatóvá válásának folyamatára.
A kutatás során nyolc kategóriában (szén-dioxid-kibocsátás, energia, épületek, közlekedés, víz- és terület felhasználás, hulladékhasznosítás, levegőminőség és környezetvédelmi irányítás), 30 különféle mutató (részben mennyiségi adatok, részben a városok törekvéseit értékelő jelzőszámok) értékelésével pontozták a településeket. Az energia kategóriában például vizsgálták az energiafogyasztás, a megújuló energiák aránya vagy az energiaintenzitás mérőszámait. Lehetőség szerint hivatalos forrásból származó, nyilvánosan rendelkezésre álló adatokat használtak, például statisztikai hivatalok, városi hatóságok, környezetvédelmi irodák adatait. Amikor ilyen nem állt rendelkezésre, országos átlagokból alakítottak ki becsült mérőszámokat.
 

Vilnius előrevágott! A 13. helyet szerezte meg

 A kelet-európai városok közül Vilnius (13.) és Riga (15.) végzett a legjobb helyen, a többi város a lista végén kullog – ami ismét jól szemlélteti az anyagi források jelentőségét, hiszen a gyűjtés tagjai között a legalacsonyabb jövedelmű településekről van szó. A szűkösebb pénzügyi lehetőségek mellett a vizsgálat megállapítja, hogy a történelmi örökség is okolható a rosszabb helyzetért: ezek a városok sokszor több évtizeden át elhanyagolt környezetet örököltek – elég csak a panel lakótelepeket és a nehézipar által hátrahagyott épületállományt említeni. Bár szerencsére ezekben az országokban is akadnak pozitív kezdeményezések – például Ljubljana sajátos lottóval segítette a szelektív gyűjtés terjedését -, ugyanakkor a fejlődést számtalan tényező nehezíti, a munkanélküliségtől a gazdasági problémákig.

Közlekedés szempontjából csak Pozsony előzte meg a budapestit

A magyar főváros viszonylag jó, 17. helyezését a vizsgálat szerint többek között az indokolja, hogy a város életében visszaszorult az ipari termelés jelentősége. Viszonylag kedvezőek (bár az átlaghoz képest rosszabbak) a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos adatok, ugyanakkor a háztartások energiafogyasztása meglehetősen magas. Az egy főre eső szeméttermelés viszonylag alacsony, ugyanakkor kiugróan rossz a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás aránya. A legjobb helyezést a közlekedésben nyerte el a város, kelet-európai társai között csak Pozsony előzi meg. „Természetesen ezeknek a mutatóknak a dinamikája a legizgalmasabb" – elemzi Kravalik Zsuzsa. „Ahogy az ipari termelés csökkenése, a szolgáltatási szektor erősödése a fejlődés egy állomása, ugyanúgy a nyugati fogyasztói kultúra terjedésének egyik – remélhetőleg nem feltétlenül szükséges – mellékterméke a szeméttermelés növekedése."

„Egy ilyen gyűjtésnek rengeteg tanulsága lehet. Budapest például – talán az átlagos városhasználót meglepő módon – előkelő helyezést ért el a közlekedés kategóriájában. Vagyis a főváros tömegközlekedése egy külföldi szemében jónak számít. Ugyanakkor kérdés, hogy milyen mérőszámokra alapozott a kutatás – valószínűleg nem a légkondicionált buszok számát vagy a metrószerelvények élettartalmát vizsgálták. Egy félrevezető jellemző lehet például a tömegközlekedést használók aránya, amelyben Budapest nagyon jó helyen áll, sok nyugat-európai nagyvárost messze megelőzve. Egészen más képet kapnánk azonban, ha az agglomerációból ingázók tömegközlekedés-választási szokásait is beleszámolnánk a közlekedéstípus választás (modal split) mutatójába – ezt a szempontot a tanulmány valószínűleg nem vizsgálta."
Az élhető városok kulcsa viszont a közösségben rejlik. A milliónyi problémára - amit végre felismertük – a kulcs az emberekben rejlik. Hankiss Elemér a közösséget úgy határozza meg, mint emberek olyan együttélését, amelyet összekapcsolt a közös érdek, a közös cél, a közös értékrend és az ezen tényezők meglétének tudata, azaz a „mi” tudat (Hankiss,1983).
Ha ennek eleget tud tenni egy város, semmi sem akadályozhatja a sikerességét.

Fogjunk össze a siker érdekében!

 
 És íme a teljes lista:

1. Koppenhága
2. Stockholm
3. Oslo
4. Bécs
5. Amszterdam
6. Zürich
7. Helsinki
8. Berlin
9. Brüsszel
10. Párizs
11. London
12. Madrid
13. Vilnius
14. Róma   
15. Riga
16. Varsó
17. Budapest
18. Lisszabon
19. Ljubljana
20. Pozsony
21. Dublin
22. Athén
23. Tallin
24. Prága
25. Isztambul
26. Zágráb
27. Belgrád
28. Bukarest
29. Szófia
30. Kijev

 

A szerencsejáték, mint a márkázás motorja

Ha az nem lenne elég, hogy Kamuton nagy híre van a helyben készített pálinkának, és a csabai kolbásznak, ráadásul jelentős strucc exportőr is (!), hát íme a legnagyobb durranásuk: az 1129 lelket számláló Békés megyei kis faluban parkot neveznek el az egyik legnagyobb online hírportálról, az Index.hu-ról. A 2011. május 15-én megrendezésre kerülő megnyitó ünnepséget megelőzően a város és a hírportál hatékony és sikeres médiahadjáratot indított, mely az egyik legjobb eszköze a sikeres városmárkázásnak!

Sarkozy bejelenti az Index.hu park megnyitó ünnepségét

A Skót-felföld igazán ideális helyszín a legendák születésének. Pókhálós szellemkastélyok, állandóan ködös idő, misztikus táj. A fekete hegyeket sűrű erdők borítják, valósággal rászakadnak a völgyben lévő tavakra.
Az egész história innen indult. Még a középkorban valamikor 565-ben szárnyra kelt a hír: egy szörny él a tó mélyén, amely néhanapján megmutatja magát. A mítosz szerint a tóban „Nessi” él. Nessiért minden évben több ezer turista érkezik, hátha épp ő pillanthatja meg a méltán híres „szörnyet”.

A Loch Ness-i szörnyről készült első foto.

A mítosszá nemesedett Loch Ness, Inverness városától délre fekszik, és egy szűk csatorna köti össze a tengerrel. A 38km hosszú, 2.5km széles tó legnagyobb mélysége 230m, valóságos geológiai paradicsom, medre megőrizte a történelem egymásra rakódott rétegeit, a korszakok lenyomatát. A tó vize sötét és zavaros állandóan örvénylő és többnyire ködpára borul a felszínére, ami az időtlenség érzetét kelti az emberben és fokozza a misztikum érzetét. A partján pedig 13. századi Urquhart-kastély romjai bukkannak elő, ami az ide látogatókban már-már félelemérzést kel. Így nem csoda hogy Nessit időről időre mindig látja valaki, vagy legalábbis úgy véli.

 

Loch Ness tó és a Urquhart-kastély kétségtelenül festői látványt biztosit.

A középkorban sem csendesedett le a tó iránti kíváncsiság, különös lényről suttogtak az emberek, akit a gonosz megtestesítőjének tartottak. A megfigyelések egyre-másra szaporodtak, a kor hitvilágának megfelelően szimbolikus jelentést képzeltek a látomásokba.

1933 végén a tó környéki pletykák unszolására a londoni Daily Mail egy nyomozóbizottságot küldött a tóhoz, akik bizonyítékul is szolgáltak: jó pár, vízilóhoz hasonlatos lábnyomokat találtak (később derült ki, hogy csak egy vadásztrófea volt), azonmód világgá kürtölte a lap, így erősítve a tó rejtelmeiben hívőket. 1934-ben jelent meg egy „sebész fotója” ezt a képet egy orvos fényképezte a tó partjáról, és teljesen egyértelműen látszik rajta egy fej, ami egy zsiráfszerű hosszúkás nyakon pihen valahol a tó közepén. Ez volt az a fénykép, ami igazán elindította a „Nessi lázat” és további kutatások alapjául szolgált. Évtizedek múlva derült fény a csalásra, mely szerint egy játék tengeralattjárót alakítottak át a szándékos megtévesztésre. Utána emberek sokasága kezdte látogatni a tavat kamerákkal felfegyverezve. Csónakokkal hajóztak ki a vízre, annak reményében hátha valahol bugyborékolni kezd a víz és felbukkan az állat. Sok szemtanú számolt be egy érdekes határozatlan körvonalú fekete sziluettről.

1960-ban Tom Dinsdale is bekerült a tó mitológiájába, amikor éppen kamerájával pásztázta a környéket és a víz felszínén egy furcsa kacsaringós mozgást sikerült megörökítenie a vízen. A filmen egy lomha, élőlényre emlékeztető sötét folt haladt a tóban, a szkeptikusok véleménye, és a modern számítógépes elemzések szerint viszont csak egy ember vezette csónakot, és annak nyomdokvizét mutatták a zavarba ejtően élethű fekete-fehér filmkockák.
Mindenesetre ez is segített az embereknek abban, hogy soha ne merüljön feledésbe a rejtélyes élőlényről kreált mítosz. Fontos pontja ez a legenda fenn maradásának, hogy történjen valami uj körülötte. Frissüljön az emberek gondolata. Ami ennél is fontosabb és a két dolog együtt jár, ha mindig keletkezik valami új, izgalmas hír, arról beszélnek, és ha beszélnek róla, akkor benn marad a köztudatban, eljut kisebb – nagyobb rétegekhez és ezáltal a világon mindenki számára közismert marad.

 

Inverness városa és a Ness folyó partja
 

A legközelebbi város, Ivernes a Ness-folyó torkolatánál fekszik, ahol az a Moray Firthbe ömlik. Elhelyezkedésénél fogva számos közlekedési útvonal természetes csomópontja. A hely a 6. század óta lakott. A köztudatban a tó került be Ivernesst egyáltalán nem kapcsolják a híres mítoszhoz. Egy ilyen világraszóló legenda esetén fel kell ismernünk a lehetőségeket, ami pár kilométerre, délre rejtőzik a város mellett. Nem kell messzebbre mennünk, mint Erdély, ahol Bran városa eredményesen építette ki a Drakula kultuszt a településen. Minden Drakuláról szól. Ebben az esetben a vízi lény legendája oly erős, hogy azt semmilyen más program, tardíció nem képes felülírni.
Loch Ness esete nagyszerű példa a legendák, mítoszok jelentőségére, amely önmagában képes a márka központi szimbólumává válni.
 

Drakula gróf legendája meghódította az egész világot, köszönhető ez részben az amerikai filmgyártás sikereinek és annak az írónak, akinek a könyve megadta a kezdő ötletet a filmeseknek. A legendabéli alak várába ma is sokan ellátogatnak. Pezsgő turistaéletet tapasztal az aki Bran kastélyába ellátogat. A kastély melletti bazárban teljes Drakula-felszerelés kapható, a gyerekek szellemvasúton is rémüldözhetnek a vámpíroktól. Még az sem zavarja az idelátogató turistákat, hogy  kastély meglehetősen hangulatos, szobáiban semmi sem utal múltbéli kegyetlenkedésekre. Mindenesetre a város és a kastélya a tengerentúlról érkező turisták egyik legelső célpontja.

Lugosi Béla, a Dracula című film főszerepében.

Menjünk vissza több száz évet az időben, XV. század, helyszín Erdély, Bran vára, Havasalföld fejedelemség. III. Vlad fejedelem a vajda ebben az időben. Minden innen indul ki, ez az alaptörténete Drakula grófnak, hiszen a történelem úgy emlékszik vissza III. Vladra, mint „Karóbahúzó Vlad” avagy Drakula gróf! Korának kegyetlen uralkodója volt. A telepesek, alattvalók többféle gúnynévvel illették sorozatos kegyetlenségei miatt. Ezen történelmi események alapján írta meg Bram Stoker - Drakula gróf válogatott rémtettei című könyvét, amely nagyon híressé és közismerté vált a vámpír regények körében. A könyv 1897-ben jelent meg, bár nem ő volt az első, aki vámpír történetről irt, de kétség nem fér hozzá, hogy Bram Ír szerző hozta létre a világ leghíresebb vámpírszereplőjét, Drakula grófot. Tulajdonképp a híres misztikus alak, itt született meg, ez volt az első lépés afelé, hogy később az egész világ tudja ki is volt ő valójában és honnan származik. Bram nemcsak egy mai napig hírhedt főhőst talált ki, hanem híressé tett egy várost is. Magyar néven Törcsvár szolgált helyszínül Drakula lakhelyének és az itt álló kastélyban aludt nappal és gyilkolt éjjel.
A helyszín nem misztikus, hanem nagyon is létező, a mai napig rendkívül jó állapotban van a törcsvári kastély, amelyet még különösebbé tesz az elhelyezkedése. Száz méter magas szorosra épült, amelyet fák ölelnek körbe. Brassótól délnyugatra körülbelül 30 kilométerre található és a régi török hódítás idején a vár stratégiai fontossággal is bírt. Mindamellett, hogy csodálatos a táj és Erdélyben, a törcsvári kastélyt viselte meg legkevésbé az idő, nem látogatnák csak ezek miatt több ezren évente a világ minden pontjáról.

Drakula gróf kastélya Bran városában.

 

A legendaépítés hatásos módszere a városmárkázásnak

Kevés olyan európai ország van, ahová ilyen nagy számban látogatnak amerikai turisták. Persze nem véletlenül, hiszen oly sokan kíváncsiak a legenda helyszínére.
Az amerikai filmkészítés méltán híres az egész világon, Tod Browning rendező Dracula című filmje az első volt, ami a vérszívó vámpír legendáját dolgozta fel. A rendező Bram Stoker könyve alapján készítette el a filmjét még fekete-fehérben. Lugosi Béla főszereplésével. Lugosi 1927-ben a „Drakula” című Broadway darab címszereplőjét alakította. A produkció rendkívül sikeres volt, ennek köszönhetően kérte fel a Universal filmstúdió a film főszerepére. A kész produkció hatalmas sikert aratott a tengerentúlon és az egész világon, nagyobb tömegekhez juttatva így el a Drakula történetet, mint amennyit könyv formájában elért. Az amerikai társadalom ettől kezdve sajátjának érezte a vérszívó életét és mindenki kíváncsi volt az eredeti helyszínre. Hol is élt? Ki is volt Ő valójában? Így visszatérünk Romániába, a Bran kastélyhoz. A tömegkommunikáció segítségével az egész világ megismerte ezt a misztikus történetet, és ezzel egyetemben tudomást szereztek az erdélyi Törcsvár kastélyról.
Ahhoz, hogy a mai napig több ezer ember látogassa ezt a romániai kisvárost, szükség volt a sok feldolgozást megért legendára, amely számos könyvnek, történetnek is az alapjává vált. Ma már széleskörű vámpírirodalommal találkozhat az érdeklődő, aki a könyvesboltok polcain keresgél.
 
Bran, az egyre vámpírosabb város

Bran város büszke a világsikert aratott Drakula grófra és a várra ahol a történelem szerint élt.  A kastély körül ugyan már minden a vámpírlegenda körül forog, ám a városképbe még jobban be akarják építeni egyedülálló legendájukat. Ezért a román kormány segítségével, egy 60 millió dolláros emlékparkot kívánnak létrehozni Drakula grófra emlékezve.
A park megépítését, amely a „Dracula Birodalma” nevet kapja -nem meglepő módon - egy amerikai kivitelező valósíthatja meg. A városvezetés ezen kívül tervez még Drakula Könyvtárat és más Drakulához kötődő intézményeket is.
Bran jó példa arra, hogy ha a város tradíciójában ennyire ismert legenda él, akkor nem érdemes mással próbálkozni a márkázásban. Sokszínű szolgáltatásokkal kell várni a turistákat, hogy ne egynapos programként tekintsenek a városra, hanem több időt is el lehessen tölteni a környéken.
 

A városmárka építés, azaz a city-branding célja, hogy az adott városról egy olyan egységes pozitív és egyedi kép alakuljon ki, amit következetesen lehet a világ felé sugározni, így növelve a városok a vonzerejét. A nagyvárosok nemzetközi versenyében az élen járók mindegyike megtalálta azt a megkülönböztető tulajdonságot, amire építve egyedi város-márkát lehetett kialakítani. Jó példa erre Párizs – az elegancia és a fények városa, Milánó – a divat fővárosa, Róma – az örök város, vagy New York - a felhőkarcolók és a csillogás birodalma.

A Nagy Alma biztosan a világ legismertebb városai közé tartozik. Ám ahhoz, hogy egy város ismertté és kedveltté váljon, nem elegendő a puszta létezése. Olyan tudatos kommunikációra van szükség, ami megtalálja, hogy a város mitől különbözik a többitől, kiemeli ezeket a tulajdonságokat és történetet fon köréjük. A következőkben arról olvashatunk, miért is szeretik és ismerik oly sokan ezt a nyüzsgő metropoliszt, mi teszi izgalmassá a várost, ami sohasem alszik.

 
New York márkázásának kezdetei az 1920-as évekre tehetők. Ekkor alakult ki a ma már mindenhol ismert Big Apple, magyarul a Nagy Alma kifejezés. Kialakulása egy sportriporternek köszönhető, aki hallotta, hogy a New Orleans-i lovászfiúk úgy emlegetik a New York-i versenypályákat, hogy a Nagy Alma, mert olyan alma formájúak. Így azt a címet adta a rovatának, hogy a Nagy Alma körül, Around The Big Apple. Egy évtizeddel később sokan átvették a szóhasználatot, és New York-ot most már a Nagy Almaként ismerjük, amiből mindenki szeretne egy harapást.
A legelső konkrét városmárkázási lépéseket az 1970-es években tették meg, mikor is a város vezetősége úgy döntött, hogy több befektetőt és turistát szeretnének a városba csalogatni, ezzel megakadályozva az elinduló recessziót. Felfogadtak egy reklámügynökséget és egy grafikust, hogy készítsenek New York városának logót és szlogent. Ekkor alakult ki a híres ’I love New York’ kifejezés, ami a mai napig a város hivatalos szlogenje. Itt is egyértelmű a tudatos kommunikáció, amit nagyon ügyesen terveztek, hiszen ez a szlogen emóciókat közvetít, érzelmeket vált ki az emberekből, ezzel is kötődést kialakítva a városhoz.

A márkázás alapfeltétele, hogy olyan érdekességek, látványosságok legyenek a városban, amelyek turistacsalogatók, és ezeket lehet később kommunikálni. New York bővelkedik ilyenekben, gondoljunk csak a Central Parkra, az Empire State Buildingre, Greenwich Villagere, a Metropolitan Múzeumra, a Modern Művészetek Múzeumára, a SoHora, a Szabadság-szoborra, a Times Square-re, a Chrysler Buildingre, a Guggenheimre, a Wall Streetre vagy Tribeca.

A város tudatos kommunikációja mellett azonban számos más tényező is beleszólt New York sorsába. Gondoljunk csak a kultikus filmekre, amelyek New Yorkban játszódnak, mint például a King Kong, a West Side Story, az Álom luxuskivitelben vagy a Szex és New York. De számos zenei alkotásban is főszerepet játszik a felhőkarcolók városa. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma az emberek fejében élő kép alakulhatott ki erről a metropoliszról.

Eger vára

épült 1261 körül

Heves megye székhelyekén, híres borvidéke mellett, Eger városának szimbóluma a nagy hazai, és külföldi látogatottságnak örvendő, történelmi múltú kővár. Jelképpé válásában nagy szerepet játszott Gárdonyi Géza 1901-ben készült Egri Csillagok című műve, hiszen a várkapitány Dobó István, az 1552-es török ostrom elleni küzdelmét jószerivel minden magyar ember e műből ismerhette meg.

Gárdonyi Géza, a "vármárkázó"

Hogyan is válhattak volna legendává másképp az egri nők, minthogy Gárdonyi művéből megismerhettük bátorságukat és odaadásukat. A műnek számos máig is elérő hatása közül az egyik az Egri Nők Egyesülete, aki igen aktív a város közéletének szervezésében.

Székely Bertalan - Egri nők

Abból a szempontból a legérdekesebb ez az erődítmény, hogy egy művészeti alkotásnak, egy irodalmi műnek köszönheti igazi közismertségét. Ehhez hasonló külföldi példaként megemlíthetjük a Párizsban található – az Eiffel torony mellett hasonlóan szimbolikus – Notre Dame székesegyházat, melyet Victor Hugo A párizsi Notre Dame, és az ez alapján készült Notre Dame-i toronyőr filmek tettek igazán híressé. Az erdélyi Törcsvárban található Dracula kastély, melyet a vámpírlegenda gróf egykori lakhelyének tulajdonítanak, vagy – bár kevéssé városszimbólum – a Füvészkert, a Pál utcai fiúkból megismert helyszín is egy hasonló folyamat eredményei.

Jumurdzsák filmbéli megtestesítője: Bárdy György

Márkázáskor bátran merítsünk ihletet a város, vagy annak szimbólumához kapcsolódó irodalmi művekből, filmekből, zenei művekből, festményekből, hiszen ezek nagyban segítségünkre lehetnek a város asszociatív értékeinek növelésére, bővítésére.

Tudtad-e hogy?

• az egri vár alapanyaga, a térség borvidékének talaját is képező riolittufa alacsony hőállósága, és a kemény fagyok miatt a vár omladozó falai állandó javítást, és karbantartást igényeltek

• lovagvárként számos szempontból is elavultnak volt tekinthető, és csak az 1552-es ostrom után kezdődő több évtizedes újjáépítésekor, részben Bornemissza Gergely tervei alapján korszerűsítették
• a Várhegy melletti Almagyar dombról át lehetett lőni a falak között, ezért később a domb jelentős részét elkerítették
• a később kezdődő hódoltság 91 éve alatt a törökök nem csak fenntartották, de ki is bővítették az erődítményt, melyeknek feleslegessé vált tagjait később, a Habsburgok felrobbantották

• a kuruc szabadságharc után, a feladatavesztett vár falaiból rengeteg építőanyagot szállítottak a város többi részébe
• 750 éves, eseménydús történelme során, ma a vár múzeumként üzemel, benne egy IMAX technológiát alkalmazó 3D mozival, ahol az AEnima Computer Grafikai Stúdió munkáját, az 1552 című animációs filmet lehet megtekinteni. 

Meglepődnénk, ha valaki forint helyett kékfrankban vagy tallérban adna nekünk vissza valamelyik üzletben. Márpedig akár erre is találhatunk példát a jövőben, ha éppen Sopronban vagy a Rábaközben járunk. Az említett helyszíneken külföldi példát felhasználva bevezették vagy épp tervezik a helyi pénzhelyettesítők bevezetését. Az oka leginkább az, hogy segítségével lehet csökkenteni az inflációt és a helyi kereskedelmet igyekeznek vele fellendíteni, vagy épp a helyi identitás erősítésére használják. Első példánk Sopron, hiszen itt már lassan egy éve bevett gyakorlatnak számít az ottani helyi pénzzel, a soproni kékfrankkal való fizetés.

A pénz önmagában egy olyan eszköz, amellyel valamilyen termék vagy szolgáltatás ellenértékét teljesítjük. Számos formában megjelenhet a papír, az érme és a bankszámlapénzen kívül, mint például az utalványok, mobilfizetési lehetőség, jelzálog-hitelek. Van viszont a fizetésre egy új alternatíva, ami a helyi pénzek képében valósul meg. Ezek a fizetőeszközök egy adott régión belül érvényesek.

Helyi pénzek Magyarországon

A soproni kékfrank körülbelül egy éve van forgalomban, felhasználása területileg Sopron környékére korlátozódik.

Rábaközi tallér: tervek szerint az év második felében hozzák forgalomba a Rábaköz saját pénzét, a tallért. A több mint hatvanezer lakosú térség a kékfrankot használó soproniakkal is együttműködik. A világszerte számos országban működő helyi pénzek a helyi gazdaságot támogatják, és turisztikai attrakciónak sem rosszak.

Miért előnyös a helyi pénz?

Ez az alternatív fizetési eszköz leginkább a gazdasági válságot hivatott megszüntetni. Az utalványokhoz hasonló funkciót tölt be, viszont ez a fizetőeszköz pl. a melegétel utalványtól eltérően többször felhasználható. A helyi pénzek célja a helyi pénzforgalom felgyorsítása, illetve a tőke helyben tartása. Közösségépítésre is szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök. A helyi identitás megteremtése jelentősen hozzájárul az adott térség imázsának kialakulásához, és ezzel együtt potenciális turisztikai célpontokká válhatnak. Ezzel kétszeresen is fellendítik a gazdaságot, hiszen a helyi lakosok előnyben részesítik a hozzájuk közel levő termékeket és a turisták is szívesebben tesznek látogatást.

Válságtól is védene a helyi pénz

A helyi pénzek bevezetésével a helyi fogyasztást köthetnék össze a helyi termeléssel. A regionális fizetőeszköz egy nagyobb, nemzetközi válság ellen is védettséget biztosítana. Helyi pénz használatával minimálisra csökkenthetőek az akár egy-egy nemzeti valutát is romba döntő spekulációs ügyletek. Azt is le kell szögezni, hogy a helyi fizetőeszköz nem helyettesítheti a nemzeti pénzt, csupán kiegészíti azt. Az erre vonatkozó törvény világosan kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.

Külföldi jó gyakorlatra példa: Urstromtaler

Németországban, a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak. Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (ennek ellenére jó minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás - pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi - fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be. Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönként folyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik). Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék pénzt.

 Több magyarországi városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtésén fáradozó HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához. Helyi megkeresések nyomán mostanában Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál saját pénzek létrehozásának témájában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben konkurenciát az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi pénzek.

Források:

• http://penz.transindex.ro/?hir=5475&nyomtat=1
• http://www.vallalkozoinegyed.hu/20091026/helyi-penzzel-a-valsag-ellen
• http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20070208helyipenz.html
• http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110126-meg-az-iden-forgalomba-hozzak-a-rabakozi-tallert.html
• http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/01/30/nem_ellenfel_a_forintnak_a_taller_a_kekfrank/

Egy város hírnevét nagymértékben meghatározza, hogy milyen tartalmakkal, jelzőkkel kerül be az emberek fejébe. A szájhagyomány („Word of mouth”) ereje mára már vitathatatlan marketing és üzleti szempontból. Ahhoz, hogy ez elinduljon hosszú munkára van szükség, melyet a történelem mellett a tudatos márkázás is segít. Ez kiemeli a legmeghatározóbb történeteket, mítoszokat, új köntösbe öltözteti őket és „eladja” a turistáknak. Nem kell cifra dolgokra gondolni, ilyen megkülönböztetésre alkalmas lehet akár egy utca is. Az alábbi felsorolásban Európa legjobb utcáiról olvashatunk, amiknek hírnevéhez a szájhagyomány mellett a tudatos márkázás is hozzájárult.

Champs-Elysées, Párizs

Las Ramblas, Barcelona

Via Appia, Róma

Nemcsak a világ legelső útjai közé tartozik a Via Appia, hanem a leghíresebbek egyike is. A "hosszú utak királynője" nem tipikus városi utca. A Via Appia az ókorban az egyik legfontosabb katonai célokat szolgáló út volt, amely Rómából Brindisiig vezetett. Appius Claudius Caecus kezdte el építeni, hogy megoldja a dél felé haladó hadseregek utánpótlását.

Zeil, Frankfurt

Itt -a Hauptwache és Konstablerwache terek közt húzódó területen- a pénzköltésé a főszerep. Exkluzív boltok és butikok, különleges szalonok és üzletek váltják egymást. Villannak a hitelkártyák a közeli Zeilgalerie áruházban is. Lent a bevásárlóutcához közel a turistalátványosságok közül megtekinthető például Goethe szülőháza és a 103 méter magas, barokk stílusban épült Szent Katalin-templom.

Gran Via, Madrid

A spanyolok másik híressége a hotelektől és moziktól hemzsegő Gran Via. Ezt is bevásárlóutcaként emlegetik, pedig látványosságknak sem utolsó.. Épületeit az első kapavágások óta (1909) a bécsi szecesszió, a platareszk illetve az art deco stílusában tervezték és kivitelezték.

Nagy európai kedvencek

Európában egyébként szinte minden nagyvárosnak megvan a maga kedvenc turistautcája. Az Ausztria minden báját megelevenítő salzburgi Getreidegassén édességboltok és kávézók, és megannyi ajándékbolt található.

Nagyvárosi miliővel keveredik a bécsi Mariahilfer hangulata, ahol közép és felsőkategóriás divatcégek üzleteitől éghetnek lázban az utazók. A városi kellem megtestesítőjeként az amszterdami Hooftstraat-on még tulipánhagymák között is válogathatunk. Aki pedig a világfalu minden nációjának, minden üzletére és márkájára, valamennyi nyelvére és éttermére kíváncsi az a londoni Oxford Streeten mindent megtalál.

A teljes cikket itt olvashatja: http://sikeresvaros.hu/Sikeresvaros/cikk/78/europa_legjobb_utcai

Még a 2010-es esztendőben októberben Görcsönyben felavatták a Gangsta Zoleeról elnevezett hidat. Sz. Koncz István, a település polgármestere szerint ez is egy lehetőség, hogy felfigyeljenek a településre. Lehetséges, hogy ez csak öt perc hírnevet hoz, de legalább beszélnek Görcsönyről, ami egy közepes méretű község esetében szép eredmény.

A település városvezetése úgy tűnik, tényleg gondot fordít a lakosai boldogsághormon-termelésére: Görcsönyben Unicum tér és Vilmos tér is van, mivel polgárai szeretik ezeket az italokat. A Gangsta Zolee hídnak sem volt magasztosabb célja, minthogy mosolyt csaljon lakosai, az arra járok arcára.

Egy lelkes táblagyűjtő a hetekben pedig már magán kézbe vette a kuriózum számba menő táblát – minden bizonnyal az ott élők és a városvezetés bosszúságára. Praktikus lenne térfigyelő kamerával óvni a város celeb tábláját.

Gangsta Zolee a magyar zenei és celeb világ egy markáns jelensége, a rapper személye mára már igazi hungarikummá nőtte ki magát!


 

Jobb pozícióra törünk az országmárkázás mátrixában


A Mátrix trilógia második részében Neo úgy dönt, szembenéz a valósággal, amelybe Morpheus vezette be. Elindul, hogy felkutassa az igazságot, és „értelmét” kiszabadítsa a Mátrix rabságából. Neo elhatározza, hogy a benne rejlő erőket megismeri és felhasználja céljai eléréséhez.
Mi köze mindennek a városmarketinghez? Nem sok. De annyi bizonyosan, hogy Magyarország számára is eljött az idő, hogy lappangó erőforrásait felszabadítsa. Azt a sokféle irányt amit kipróbált az utóbbi időben most mind összefogja. Végre kitalálja magát, legyen középpontja az országmárkának. Az Új Széchényi Tervben az egészség kerül a fókuszba. Ha erre megtörténnek a megfelelő lépések, ez a városok számára is új lehetőségeket teremt.

A pozícionálás jelentőségét talán már nem sokan vitatják.
Manapság, ha egy ország vagy település nem stratégiai szinten kezeli a kommunikációját - legyen szó az érdekgazdák vagy a szélesebb nyilvánosság felé irányuló kommunikációról - akkor komoly lépéshátrányba kerülhet. Az országhatárok már-már csak szimbolikus értelemben léteznek, a globalizáció zászlaja alá már hazánk is beállt, a működő hálózatok jóvoltából pedig a világ lekülönbözőbb részein pötyögő egyének bármikor összedughatják a fejüket a virtuális térben.
Míg régen a sikeres működéshez elengedő volt, ha az operatív ügymenet rendben van, ma már egy naprakész honlap, illetve irányított, tervezett kommunikációs aktivitás nélkül olyan mintha nem is léteznénk. A tömegkommunikáció reneszánszának vége. A web 2 internetes horizonton történő megjelenésével, pedig már gazdasági, politikai jelentőségűvé vált az, hogy mit gondolnak az emberek a cégünkről, a városunkról vagy akár az országunkról.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a sikeres kommunikáció egyik legfontosabb lépése, hogy számba vegyük azokat az adottságokat, amik által stratégiai előnyre tehetünk szert. Ilyenkor gyakorlatilag meghatározzuk, hogy milyen attitűdhöz, fogalomrendszerhez kapcsoljuk Magyarországot. Hogy hogyan helyezzük el hazánkat az emberek koponyájában. Ennek kell a stratégia kiindulási pontjának lennie, amelyre a későbbi kommunikációnk épül majd.

Hazánk számára az egészségipar komplex és pozitív pozícionálási lehetőségnek kínálkozik. Többek között azért, mert tartósan növekvő és az egész világon folyamatosan felértékelődő piacról van szó. Magyarország adottságait tekintve egyedülálló természeti erőforrásokat, valamint gazdag termálvízkincset tudhat magáénak. Továbbá az egészség egy olyan pozitív hívószó, ami általában pozitív kontextusba helyezheti hazánkat.
Más szemszögből: az egészségügy a társadalmi infrastruktúra része. Egy fejlett egészségügyi rendszer megléte szempont lehet mind egy K+F beruházás mind egy logisztikai központ létrehozási helyének meghatározásánál!

Magyarország az egészségipar számos területén kiemelkedően jó referenciákkal rendelkezik. A Pető Intézet, a Pető-módszer a világon elismert hungarikumnak számít, azaz az innovatív rehabilitáció területén is ismertek vagyunk. Gyógyszergyártásunknak tradíciója van, nemzetközileg is ismert, a térségben még mindig vezetőnek számít. Kutatási eredmények terén is jól alakítunk: igen jó kutatási háttérrel rendelkezünk az élettudományok területén a genomikától az info-bionikán át számos területig. Az orvosképzésünk kiemelkedően magas színvonalú, amely megalapozza a magyar egészségügy jó hírnevét.
Kiemelkedő, pontosabban egyedülálló a gyógyvízkészletünk. Ha már gyógyvíz, akkor a gyógy-idegenforgalmunk egóját simogatandó álljon itt: a TripAdvisor 2009-es „Best Spa Vacations – Europe” listáján Budapest Isztambul után a 2., Hévíz pedig a 13. helyet foglalta el.

Ha a fentiek még mindig nem lennének elegek ahhoz, hogy az egészségipart jó ugródeszkának tekintsük hazánk számára: bizony, kis hazánk egy mosolyban gazdagabb világ megteremtéséhez is hozzátesz: nemzetközi fogsorok sokaságát tesszük rendbe fogászati szolgáltatásaink keretében. És, talán a világ árubőségét nem gyarapítjuk annyival, mint szeretnénk, a mellbőséghez azért hozzáteszünk rendesen! Tehát a honi esztétikai sebészetet sem kell félteni. Az NHS szakértői szerint hazánk piacvezető Európa fogászati szolgáltatási piacán, és a plasztikai sebészetben is a dobogón állunk.

Egy szó, mint száz az egészségipar valóban kitörési pont lehet hazánk számára, amelynek számos egyéb pozitív hozadéka is van, például: egyértelmű, hogy a wellnessben utazó szolgáltatók nem a szmogos fővárosban fogják felhúzni patinás épületeiket, sokkal inkább olyan eddig háttérbe szorult településeken, melyek megfelelő természeti adottságaik révén odavonzhatják a hétköznapi robot után szusszanni vágyó vendégeket. Ez pedig jó bevételi forrás lesz e települések önkormányzatának is, növeli a foglalkoztatást, maga után vonja az infrastruktúra fejlődését - csakhogy a legjelentősebb hozadékokat említsük.


Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium (2010): Új Széchenyi Terv Vitairat: A talpra állás és felemelkedés új fejlesztéspolitikai programja www.ngm.gov.hu